Új királynő a méhészek trónján

Immár 33 éve, minden esztendő júliusának vége, és augusztusának eleje, nemcsak a Jászsági Méhész Egyesület életének, egyik legmozgalmasabb pillanatává vált, de bátran elmondhatjuk, hogy rengeteg kitartó munka után, (amit e 33 év során végzett az Egyesület számos, tevékeny tagja ), valamint az országos méhészeti egyesület, és minden egyes magyar méhész támogatásával az egész magyar méhész társadalom olyan felemelő eseményévé lett.

Ekkor már sok méhész túl van a nagy méhészeti munkákon, habár az utolsó nagy mézelő növényünkről épp ebben az időben virágzik, de már számot vet az évről, és azért küzd, hogy jószágai oly mennyiségben, egészségben induljanak a télbe, hogy a következő tavasz, egy pezsgő, erőtől telt kaptárakat leljen, amely népe képes minden legelőt maximálisan kihasználni. Mondhatjuk, tán azt is, hogy Jászberény a méhészeti év lezáró akkordja, de egyben az új kezdete is, hisz a vásáron és méhésztalálkozón választja meg új méz királynőjét, és udvarhölgyeit a méhészek társadalma. Ők képviselik a méhészeket a médiában, mosolyukkal reményt adnak, szavaikkal biztatnak, és igyekeznek új távlatokat nyitni a méhészek közösségei számára, s hogy erősítse azokat.

De 33. évet nem hiába hívják krisztusi kornak, annak minden baljóslatú érzésével együtt. Az idei év bátran mondható a magyar méhészek golgotájának. Nemcsak aszály, fagy, rosszkor jött eső, tette tönkre a méhlegelőket, amelyekből, épp hogy csak facsarni lehetett valami nektárt, de ami még borzasztóbb, aggódhattak szeretteikért, önmagukért is, sőt az egész emberi civilizációért.

Számos méhészeti rendezvényt, - így a jászberényit is, - kormányrendeletek alapján tilos volt megrendezni. A Jászsági Méhész Egyesület új vezetősége, élén Molnár Klaudia elnök asszonnyal, számos apró ösvényt igyekezett találni, hogy ez évben is sor kerülhessen a Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozóra, de oly falakba ütköztek, melyek áttörésére kevés volt az erejük. Így szomorúan jelentették be, hogy a XXXIII. Nemzetközi Mézvásár és Méhésztalálkozó az idén elmarad.

De volt még egy nagy probléma, ami viszont sürgős megoldásra várt. A mézkirálynő választás. A hagyományos „forgatókönyv” szerint ez úgy történik, hogy a magukban ambíciót érző hölgyek előzetesen jelentkezhetnek a megmérettetésre az ország minden tájáról.

„Igen, ez megmérettetés!” - hangsúlyozta az elnök asszony, majd tovább folytatta:

„Hiszen nem egy szépségversenyről van szó. Akik jelentkeznek, három fordulóban vesznek részt. A napjukat egy írásbeli teszttel, kérdéssorral kezdik, utána bemutatkoznak a nagyközönség előtt a színpadon és végezetül egy szóbeli elbeszélgetésen vesznek részt. Nem elegendő szépnek lenni, kell hozzá intelligencia, a méhek szeretete, a méhészeti termékek ismerete, magabiztosság, és ami a legfontosabb egyfajta elhivatottság a méhek, a méhészet, a méhészek közössége iránt. Köztudott, a Mézkirálynő és a két Udvarhölgye egy éven keresztül képviselik a méhészeket a sajtóban és számos országos, vagy regionális, de akár helyi rendezvényeken is. 2020-ban sem maradhatunk tehát Mézkirálynő nélkül! Az országos vezetés és a szervező bizottság ezért úgy döntött, hogy a sok bizonytalanság miatt, nem megvalósíthatóak a választás megszokott körülményei. Ennek szellemében határozott úgy, - erősen figyelembe véve a jelenlegi királynő, és két Udvarhölgyének véleményét is, - , hogy 2020-ban a választást mellőzve, felkéri a tavalyi évi közönség díjazottját, Páprádi Anna Bíborkát vállalja el a királynő terhes hivatalát! Bíborkát minden méhész jól ismeri, hiszen Udvarhölgyként tevékenykedik már két éve. Kedvességével, jó szívével, áldozatos munkájával megnyerte magának a méhésztársadalmat. Ezt mi sem bizonyította jobban, mint hogy az előző évben a közönség szavazáson toronymagasan. Így a 2020. évi Mézkirálynő Páprádi Anna Bíborka, az I. Udvarhölgy Busi Adriána és a II. Udvarhölgy Szemerits Eszter lett. Jó egészséget és kitartó, szorgalmas munkát kívánunk nekik ebben az új felállásban is, és reméljük az elkövetkező évben is jelentős szerepet vállalnak hazánkban a méz népszerűsítésére!” fejezte ki jókívánságait nyilatkozata végén Molnár Klaudia.

A koronázási ünnepségre 2020. augusztus 20-án került sor Jászberényben, ahol 15 lovagrend képviseltette magát, köztük a Sárvári Apiarius Mézlovagrend, aminek delegáltjai Balatoni László, Horváth Antal és Kelemen Balázs voltak, illetve Fliegler Zsolt egyesületi tag képviselte még a sárvári méhészeket.

Ők négyen reggel hétkor indultak el Sárvárról, és már ebéd előtt meg is érkeztek. Szállásuk elfoglalása után, elrendezték a hivatalos ügyeiket, majd Vizi Dániel a jászsági mézlovagrend tagjának kíséretében megtekintették Lehel kürtjét a jászberényi múzeumba, illetve betekintést nyertek a vidék múltjába. Az időutazást még egy követte, de az már a Sólyom Hotel előadótermében történt meg, ahol Szemerits Eszter még királynői palástjában emlékezett vissza az elmúlt évre, és búcsúzott el a lovagoktól.

Ezt követően, a díszruha felvétele után már a Városházára indult a koronázási menet. A díszteremben a lovagi zászlók díszsora között vezették a volt és leendő mézkirálynőt, illetve Busi Adriána volt Második, leendő Első Udvarhölgyet a koronázás helyére. A megjelenteket Molnár Klaudia a Jászsági Méhész Egyesület elnöke köszöntötte, majd Bross Péter, az OMME elnöke üdvözölte az egybegyűlteket. Ezután Molnár Ferenc a választó bizottság elnöke indokolta meg ismételten a döntést. A beszédek után került sor a koronázásra, amit Bross Péter elnök úr végzett el. A koronázás végén, a három grácia vastapsot kapott a lovagoktól, akik teljesen egyetértettek Molnár Ferenc azon kijelentésével, miszerint ilyen együttműködő, dolgos, a magyar méhészet ügyét számos helyen elősegítő három gráciája még nem volt a magyar méhészeknek, mint amilyenek ők voltak, és remélhetőleg lesznek is, és ugyanolyan hittel végzik a rájuk bízott feladatokat, ahogy eddig is tették. Az új királynő, Páprádi Anna Bíborka, már két év óta bizonyítja azt, hogy személyében a magyar méhészek olyan királynőt kaptak trónjukra, aki e rendkívüli helyzetben képes lesz a rárótt feladatokat elvégezni. A két társ pedig szintén bizonyította, hogy olyan személyek, akikre bátran lehet számítani, és nem futamodnak meg a kihívások elöl.

A ceremónia végén, a közös fényképezés is megtörtént, és ezek után már csak a méhészek új királynőjükkel és udvarhölgyeikkel elköltötték ünnepi vacsorájukat, ami után véleményeket ütköztettek a mézlovagi eszme megújításáról, jövőjéről.

De az idő szállt, és sok lovag indult hazafelé. Az este némelyeknek korán zárult, valakiket az éjfél még autóban talált a haza vezető úton, de voltak akiket csak a berényi hajnal hűs levegője zavart ágyukra.

Másnap a sárváriak, még hosszasan beszélgettek a Dél–balatoni lovagtársaikkal, de aztán elbúcsúztak egymástól. A sárváriak, még egy magánjellegű meghívásnak tettek eleget, ahol megismerkedhettek a Vizi Méhészet egy - egy apró titkával. Bőséges ebéd és egy kis fürdőzés után a sárváriak is útra keltek remélve azt, hogy a szeptemberi méhésznapjuk, nem kerül olyan sorsra, mint számos méhészeti rendezvény, és valamit visszaadhatnak mindabból a jóból, amivel a jászberényiek elhalmozták őket.

Kelemen Balázs

Képek: Kispál Gábor és Kelemen Balázs