Lovagok, a királyok városában

A székesfehérvári Méhész Fesztivál és Méhésztalálkozó nyitotta ismét az idei méhészeti évadot, amelyre hivatalos volt a Sárvár és Vidéke Méhész Egyesület is, amelyet a Sárvári Apiarius Mézlovagrend három tagja képviselt, úgy mint Makrai Attila, Erős György, és Kelemen Balázs. A lovagok péntek délután kettő órakor indultak Sárvárról, és négy órakor foglalták el szállásukat a Szent Gellért hotelben

Az idő eleinte napos volt, bár kissé hűvös, de sajnos az ünnepségre a tél komor ura végigcserdített deres ostorával, és száguldó szélvihar lován végig tiport a tavaszt váró vidéken. A volt és a jelen ország vidékéről érkezett számos díszöltözetű lovag hősiesen állta a zászlóik alatt az orkán heves rohamait. A Városháza terén gyülekeztek, ahonnan Lesti Kitti mézkirálynő vezetésével végigvonultak a téren. Balla Nóra, volt királynő, aki egyik szervezője volt a hajdani koronázó, és számos királynak nyughelyet adó város mézes fesztiváljának, valamint Paprádi Bíborka első udvarhölgy is részt vett a ceremónián. Így, bár a dühödt idő próbára tette a lovagokat, akár a vándorlegényt a boszorkány a mesékben, de eme három tavaszi virág már reményt adott, közelegő tavaszra, mely remélhetőleg kibontja virágos köpenyét, és meleg, üde leheletével végre elüldözi a vad telet.

A felvonulás közben kis mézeket osztogattak az arra járóknak. Egy anyuka először nem akarta elfogadni, mert azt hitte borlovagok menetelnek itt, de aztán megenyhült, és meg is örült a kis méznek. A felvonulás után, a Szent Imre templom előtt köszöntötte az egybegyűlteket Reichardt Zoltán nagymester a Szent István mézlovagrend nagymestere. A város nevében Östör Annamária képviselő asszony mondott pár jó szót a méhészeknek, majd Lesti Kitti, illetve Bross Péter mondta el köszöntőjét., Ezek után a mézkirálynő felkötötte a zászlókra azon szalagokat, amelyek bizonyítják, hogy a lovagrend dísze volt, az itt zajló eseményeknek. A ceremónia után a Szent Imre templomban hallgatták meg a plébános úr szentmiséjét, aki nemcsak megáldotta az oltár előtt sorakozó mézeket, hanem áldást kért a méhészekre, és a méhekre egyaránt. A mise egybeesett Péter apostol székfoglalásának ünnepével, tehát az első pápa trónra lépésével, így a szentbeszéd a sziklára épült egyház munkáját, a méhek dolgához hasonlította, hisz ahogy Péter gyűjtötte a híveket úgy gyűjti a méh a virágport, a nektárt. S ahogy a  jézusi tanítások megédesítik az igaz hívő életét, a méz is erre hívatott. Az őskeresztények a keresztelők után a megkereszteltnek, tejet és mézet kínáltak, ahol a tej a tiszta, bűntelen embert szimbolizálta, a méz pedig az isteni tanításokat, magát az Igét, az önfeláldozó Krisztust, aki, ahogy a méhék a családért, úgy áldozta fel ő is életét az emberek megváltásáért.

A szentmise után, a lovagok visszatértek szálláshelyeikre, hogy onnan visszatérjenek a Jancsár hotelbe ahol vacsora várta őket. A sárvári lovagok, magukhoz méltón ismét építették kapcsolataikat, és hozott szíverősítőkkel igyekeztek közelebb férkőzni az emberek bizalmába. Nos, volt náluk egy halálfejes üveg, benne fügepálinka. Balla Nóra miután ivott az ördög és Horváth Antal a sárvári méhésztársadalom öregjének közösen alkotott elixírjéből, először hátrahőkölt kicsit fennakadt szemekkel, majd megrázkódott, mint akit hideg víz ért, majd köhintett és a maga szerény módján, de szellemesen megjegyezte, hogy az a halálfej nem hiába díszeleg az üvegen. De nagyobb baj nem történt, a barátságok természetesen megköttettek, ám a sárvári lovagok rossz szokásukhoz híven megint mindennel törődtek, csak az idővel nem, ezért, mire felocsúdtak már kiürült a vacsoraterem, és a pincérek vonakodva adták ki, azt is heves könyörgések után az utolsó poharat. Magányosan bandukoltak volna tova, de egy társaság, ugyanúgy ahogy a sárváriak ott ragadtak, mint hajótöröttek a lakatlan szigeten.

Hogy ne legyenek így árván, összeültek, mint fagyott éjjel a verebek, és koccintottak egymás egészségére. A Jászság mézlovagjai voltak ők, és hamar szót értettek a sárváriakkal, akiket meg is hívtak szállásukra, hogy átbeszéljék az év azon fontos eseményeit amin kölcsönösen részt vehetnének, vagyis a Jászberényi Nemzetközi Mézvásár és Méztalálkozót, illetve a Sárvár és Vidéke Méhész Egyesület megalakulásának 95. évfordulóján tartandó három napos rendezvényt. A tárgyalások elhúzódtak, majdnem pirkadatig, de a sárváriak részéről hivatalosan is megtörtént a Jászság mézlovagjainak meghívása.

Másnap reggeli után a lovagok immár civilben, a Mézvásárra indultak, ahol több sárvári méhésszel is összefutottak, akik a vásárt járták, és igyekeztek felkészülni az előttük álló hónapok dolgos hétköznapjaira. A sárvári lovagok dél körül elfogyasztották ebédjüket a jászberényi társakkal, akik itt tették hivatalossá meghívásukat a jászberényi mézfesztiválra, majd rövid búcsú után haza indultak, ezen a csípős de napos délután.

Kelemen Balázs

Egy ünnepség nyitánya     Tovább a képekre      Fák egy évfordulóra