SÁRVÁR ÉS VIDÉKE MÉHÉSZEGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
(egységes szerkezetbe foglalva)
Hatályos: 2021. szeptember 4-től
A SÁRVÁR ÉS VIDÉKE MÉHÉSZEGYESÜLET tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve, az alábbi tartalommal fogadják el az egyesület módosított alapszabályát:
- fejezet
Általános rész
I.
Az egyesület neve: Sárvár és Vidéke Méhészegyesület
Az egyesület székhelye: 9600 Sárvár, Balassi Bálint u. 18.
Működési területe: Vas, Zala, Győr-Moson-Sopron és Veszprém megye területe, de elsősorban Sárvár és Környéke.
Hivatalos nyelve: magyar
A Sárvár és Vidéke Méhészegyesület önálló jogi személy, nem közhasznú szervezet.
Az egyesület működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.
Az egyesület nonprofit szervezet, gazdasági tevékenységet nem folytat.
Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kap. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, városi önkormányzati, valamint az Európa Parlamenti választásokon jelölt állítása.
A tagságra vonatkozó személyes adatok kivételével az egyesületre vonatkozó adatok nyilvánosak.
Az egyesület magán és jogi személyek demokratikus közössége önkormányzati elven felépülő szervezeti renddel.
Az egyesület tartozásaiért vagyonával felel.
Az egyesület, az 1924-ben alapított és az állam által 1951-ben megszüntetett Sárvár és Vidéke Méhészegyesület utódjának és szellemisége örökösének tekinti magát.
II.
Az egyesület célja: a Sárváron és környékén élő méhészek összefogása, a méhgazdaság előbbre vitele, ragályos és fertőző méhbetegségek ellen való küzdelem és az okszerű méhészet előmozdítása.
Feladata: elősegíteni a tagság szakmai érdekeinek érvényre juttatását.
A tagság képviselete az állami, társadalmi, gazdasági, nemzetközi és egyéb szervezetekben.
Szakmai ismeretek bővítése lehetőségének felkutatása, oktatása és az ehhez szükséges megoldások kialakítása.
Szakmai összejövetelek szervezése, az időszerű elméleti és gyakorlati kérdések megvitatása.
Az egyesületi keretek között kialakított szakmai álláspontok eljuttatása az arra illetékes intézményekhez, szervezetekhez.
Állategészségügyi ismeretek oktatása, előadások szervezése, tanfolyamok támogatása, méhegészségügyi felelősök biztosítása az egészséges méhészetek érdekében.
A természetvédelmi kultúra fejlesztése, a természet védelmével kapcsolatos ismeretek oktatása, kiemelve a méhlegelők védelmét, a településeken végezhető fásítások szerepét, valamint a biogazdálkodás jelentőségét.
A tudatos fogyasztói magatartás elősegítése, a fogyasztók tájékozottságának javítása, közvélemény tájékoztatása, a méhészeti termékek előállítása, forgalmazása és felhasználása terén szervezett oktatások, rendezvények, kiállítások által.
A katasztrófavédelmi feladatokban történő részvétel biztosítása a méhészeti szaktudást igénylő rajbefogások alkalmával.
III.
Egyesület vagyona
Bevételeit képezi: a tagok belépési és tagsági díjai, önkéntes adományok, pályázati úton nyert támogatás.
- fejezet
I.
Tagság
Az egyesület tagja lehet minden magyar és nem magyar állampolgár, aki a működési területen bejelentett lakhellyel bír, vagy szervezet, akinek a működési területen állandó vagy ideiglenes telephelye van, földterület tulajdonosa vagy használója, az alapszabályban foglalt egyesületi célokkal egyet ért és tagfelvételi kérelmét a vezetőség jóváhagyja. Nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozni kell arra vonatkozóan, hogy az egyesület alapszabályát ismeri, céljait, szellemiségét, értékrendjét és a kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek elfogadja és nem áll korlátozó rendelkezés alatt.
Az egyesület tagja lehet a belépéstől függően:
a./ alapító,
b./ pártoló,
c./ rendes,
d./ tiszteletbeli,
e./ jogi személyiségű tag.
Alapító tag az, aki a létrehozott egyesület alapító jegyzőkönyvének jelenléti ívét aláírta.
Pártoló tag az, aki az egyesület céljainak eléréséhez a pártoló tagsági díj megfizetésével hozzájárul.
Rendes tag az, aki méhészettel ténylegesen foglalkozik, a megállapított rendes tagsági díjat megfizeti.
Tiszteletbeli tag lehet az, aki az egyesület vagy méhészet érdekében eredményesen munkálkodik, és ennek elismeréséül az egyesület közgyűlése szótöbbségi határozattal a tiszteletbeli tagok sorába felvesz.
A tagság bármely tagjának javaslatára a vezetőség felkérhet olyan természetes személyt tiszteletbeli tagnak, akit arra érdemesnek tart. A javaslat elfogadásáról a vezetőség szótöbbséggel határoz. A tiszteletbeli tagság a jelölt írásbeli elfogadásával jön létre.
A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet.
Kiskorú csak szülő vagy törvényes képviselő beleegyezése mellett vehető fel tagnak.
Jogi személyiségű tag: az önálló jogi személyiségű egyesület, valamint gazdálkodó szervezet lehet. Jogállásukat együttműködési szerződésben kell szabályozni, ahol meg kell határozni a képviselet formáját. A jogi személyiségű tag tagsági jogait állandó meghatalmazott személy, vagy eseti meghatalmazott útján gyakorolhatja.
Természetes személy tagsági jogait csak személyesen gyakorolhatja.
Az Egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, amelyeket személyes aktivitás útján gyakorolnak.
Minden tagnak egy szavazata van.
A vagyoni hozzájárulás
Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét minden év március 25. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.
Az egyesületbe újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 25. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni
A belépési és tagsági díj minden formájának meghatározása a közgyűlés hatáskörébe tartozik.
II.
Tagok jogai és kötelezettségei
A tagnak jogában áll:
- az egyesület tevékenységében részt venni,
- tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhat a Közgyűlésen,
- bármely tisztségre választhat,
- bármely - életkorának megfelelő - tisztségre megválasztható, amennyiben az egyéb törvényes feltételeknek megfelel,
- igénybe veheti az Egyesület által nyújtott kedvezményeket,
- a testületi szervek vezetőitől, valamint a tisztségviselőktől tájékoztatást kaphat,
- az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja.
- A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.
- A tagok - a tagdíj megfizetésén túl - az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az egyesület képviseleti és ügyintéző szervének tagja lehet bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár amennyiben nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
A tagok jogállásában /alapító, pártoló, rendes, tiszteletbeli, jogi személyiségű/ nincs különbség. Kizáró ok megtartása mellett választhatók minden nemű tisztségre, akiket a jelölőbizottság a közgyűlésen jelöl beleértve a jogi személyiségű társaság megnevezett képviselőjét és a tiszteletbeli tagokat is. Fel kell venni, a jelölőlistára azokat a tagokat, akiket legalább 5 jelenlévő tag jelöl. Az így jelölt tagnak nyilatkozni kell a jelölés elfogadásáról. Ha jelen van szóban, ha nincs, akkor írásban.
A tagok kötelessége
- az egyesület alapszabályát, belső határozatait megtartani,
- az egyesület célját, szellemiségét és értékrendjét tiszteletben tartani,
- a tagdíjakat a közgyűlés által meghatározott időpontig megfizetni,
- fertőző méhbetegséget jelenteni,
- Köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait és a tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását.
A tagság megszűnik:
a./ ha az egyesület megszűnik.
b./ a természetes személy tag halálával illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével.
c./ kilépéssel. Kilépés előzetes írásbeli bejelentés mellett bármikor megtörténhet. A bejelentéssel egyező időben hatályos a tagság megszűnése.
d./ törléssel. Törlésnek van helye, ha a tag a tagsági díjat felszólítás ellenére a felszólítás kézhezvételétől számított 30 napon belül sem fizeti meg. A törlésről az érintett tagot 15 napon belül írásban értesíteni kell.
e./ tiszteletbeli tag cím: megvonással, illetve lemondással.
f./ kizárással. A tag kizárása ügyében első fokon az Elnökség dönt, másodfokon az Egyesület Közgyűlése jár el. Az Elnökség kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot
- aki olyan magatartást tanúsít, amely az egyesület jó hírnevét sérti, vagy az egyesület fennállását veszélyezteti.
- aki az alapszabály rendelkezéseit tudatosan, tartósan megsérti,
- aki nyereségvágyból olyan bűncselekményt követ el, amiért jogerősen elítélték.
- aki nem tartja be a méhegészségügyre vonatkozó szabályokat, azokat tudatosan, folyamatosan megsérti.
A kizárási eljárást első fokon az Elnökség folytatja le. Az eljárás megindítását írásban (postai úton, e-mailben) bármely tag kezdeményezheti. Az eljárás alá vont taggal az eljárás megindítását és az ellene felhozott okokat, annak bizonyítékait a kizárás kezdeményezésétől számított 15 napon belül írásban (postai úton, e-mailben) közölni kell. Lehetőséget kell biztosítani számára, hogy a kizárás kezdeményezéséről szóló értesítés megküldését követő 5 napon belül a védekezését és bizonyítékait írásban (postai úton, e-mailben) előadja. Az Elnökség a kizárásról a soron következő elnökségi ülésen dönt. A taggal az Elnökség indoklással ellátott kizáró határozatát írásban (postai úton- e-mailben) közölni kell. A tag a kizáró határozattal szemben annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a Közgyűléshez címzett, de az Elnökségnél benyújtott fellebbezéssel élhet. A tag kizárásáról a legközelebbi Közgyűlés dönt.
Tiszteletbeli tag cím megvonásáról a közgyűlés határoz. Körülmények kivizsgálását eseti bizottság végzi.
A tagsági viszony bármely formájú megszűnése esetén a megfizetett tagdíjat visszakövetelni nem lehet.
- fejezet
Az egyesület szervei
Az egyesület szervei:
1./ közgyűlés
2./ felügyelőbizottság[1]
3./ elnökség
4./ eseti bizottságok
I.
Közgyűlés
1./ Az egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, az Egyesület tagjainak összessége.
Az egyesület közgyűlése nyilvános.
A közgyűlés lehet: rendes, vagy rendkívüli.
Rendes közgyűlést évenként legalább egyszer, a január 1.-el kezdődő gazdasági év első negyedében kell tartani a vezetőség által megjelölt helyen és napon.
A közgyűlést legalább 8 nappal korábban meg kell hirdetni, és a tárgyalandó napirendi pontokat a tagsággal közölni kell.
Rendkívüli közgyűlés annyi esetben hívható össze, ahányszor azt a vezetőség szükségesnek tartja, vagy legalább a tagság egyharmada annak összehívását kéri, ok és cél megjelölésével vagy a bíróság elrendeli, vagy a felügyelő bizottság szükségesnek tartja.
(1) Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
- a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
- b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
- c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
(2) Az (1) bekezdés alapján összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
A közgyűlést az elnökség legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kiegészített napirendi pontok szabályszerű kézbesítése nem állapítható meg, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.
A közgyűlést a közgyűlés elnöke nyitja meg és zárja be. Biztosítja a közgyűlés zavartalan lefolyását, és az ügyeket szavazásra felteszi.
Szavazás előtt a tagok a témát megvitathatják. A kérdés eldöntése általában nyílt szavazással, kézfeltartással történik, de ha a jelenlévők 20 %-a, de legalább 5 fő írásban kéri, a közgyűlés elnökének titkos szavazást kell elrendelni.
A közgyűlés általában egyszerű többséggel dönt. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
2./ A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
3./ Minden esetben, ha az egyébként szabályosan összehívott közgyűlésen a tagok nem jelennek meg határozatképes számban, akkor 30 perc múlva ismételten összehívott közgyűlés határozatképes a jelenlevők számarányától függetlenül. Ezt a meghívóban is közölni kell. A résztvevők legalább 20 %-a indítványára bármely ügyet fel kell venni a közgyűlés napirendjébe.
4./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik
- az alapszabály elfogadása és módosítása,
- az egyesület elnökének, felügyelőbizottság[2] elnökének, a vezetőség tagjainak és a felügyelőbizottság[3] tagjainak megválasztása, felmentése és visszahívása, eseti bizottság létrehozása.
- vezetőség beszámoltatása,
- az éves költségvetés meghatározása, az év végi gazdasági beszámoló megtárgyalása, elfogadása, felelős számadók részére a felmentvény megadása,
- a felügyelőbizottság[4] beszámoltatása,
- dönt az egyesület más szervezettel való egyesüléséről, szétválásáról, az egyesület feloszlásáról,
- dönt a tiszteletbeli tag cím oda ítéléséről és visszavonásáról,
- dönt a tagdíjak mértékéről és a befizetési határidőkről,
- dönt a vezetőség alapszabályba vagy jogszabályba ütköző határozatának megsemmisítéséről,
- a tag kérelmére felülvizsgálja kizárását hozó vezetőségi határozatot. A kizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja.
- dönt minden olyan ügyben, amelyet jogszabály, hatóság, bíróság a közgyűlés hatáskörébe utal.
A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).
Határozatairól nyilvántartást kell vezetni.
A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenlévők névsorát, lakcímét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet.
A levezető elnök személyének megválasztásáról a közgyűlés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok, egyszerű szótöbbséggel határoznak.
A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
II.[5]
Felügyelőbizottság
(1) A Felügyelőbizottság a közgyűlésnek van alárendelve. A Felügyelőbizottság három tagból áll - elnök és két tag -, akiket az egyesület tagjai közül 4 év időtartamra a közgyűlés választ. A közgyűlés általi visszahíváson túl megszűnik a Felügyelőbizottsági tagság a tag halálával és lemondással is. Új Felügyelőbizottsági tag megbízatása csak az eredeti választási ciklus végéig szólhat.
(2) A Felügyelőbizottság határozatait szótöbbséggel hozza.
(3) A Felügyelőbizottság munkaprogramját maga állítja össze.
(4) A Felügyelőbizottság elnöke és tagjai az egyesületen belül más tisztséget nem tölthetnek be.
(5) A Felügyelőbizottság elnökét az egyesület elnökségi üléseire meg kell hívni.
(6) A Felügyelőbizottság az egyesület bármely szervezete rendezvényén megfigyelőként részt vehet.
(7) A Felügyelőbizottság feladata:
- a) az alapszabály betartása feletti őrködés,
- b) a tagok önkormányzati érdekeinek képviselete,
- c) az egyesület egész működésére, tevékenységére kiterjedő ellenőrzés,
- d) éves gazdasági tevékenységről köteles írásos jelentést adni a közgyűlésnek. E jelentés nélkül, az éves beszámolóról érvényes határozatot hozni nem lehet.
(8) A Felügyelőbizottság jogköre:
- a) jogosult az egyesület bármely iratába betekinteni, és az elnökség tagjaitól felvilágosítást kérni. A felvilágosítás megadása kötelező.
- b) javaslatait, indítványait az elnökség és a közgyűlés köteles érdemben vizsgálni, és arról határozatot hozni,
- c) indítványozhatja – az ok megjelölésével – a közgyűlés összehívását. Ha az elnökség nem tesz eleget ebbéli kötelezettségének, a Felügyelőbizottság elnöke saját hatáskörében összehívhatja a közgyűlést.
(9) A Felügyelőbizottság üléseiről jegyzőkönyv készül. Határozatairól nyilvántartást kell vezetni. Jegyzőkönyvet az elnök és a bizottság egy tagja írja alá.
III.
Elnökség
Az elnökség az egyesület 5 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
A közgyűlésnek van alárendelve.
Tagjait a közgyűlés válassza 4 év határozott időtartamra általában nyílt szavazással, de ha a résztvevők 20 %-a, de legalább 5 fő titkos szavazást kér, akkor a közgyűlés elnökének titkos szavazást kell elrendelni.
Két közgyűlés között gondoskodik az egyesület működéséről. Végrehajtja a közgyűlés határozatait.
Dönt a tagfelvételről.
Dönt minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
Az elnökség tagjai: elnök, alelnök, titkár, gazdasági titkár, jegyző.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61. § (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már a hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szólhat.
Szükség szerint ülésezik, de ha az elnökségi tagok több mint fele kéri, az elnökségi ülést össze kell hívni. Üléseiről jegyzőkönyv készül, amit az elnök és két hitelesítő ír alá. Határozatairól nyilvántartást kell vezetni.
Az elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg. Bár mely tagot érintő határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
- a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
- b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
- c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
- d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
- e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
- f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
Az elnök hatásköre és feladata.
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
Képviseli az egyesületet a hatóságok és testületek előtt, elnököl az elnökségi üléseken.
Felügyeletet gyakorol az egyesület minden nemű ügye felett.
Gondoskodik közgyűlések és az elnökségi ülések összehívásáról, határozatainak végrehajtásáról.
Előkészíti az elnökségi üléseket.
Elkészíti az egyesület éves beszámolóját, és a közgyűlés elé terjeszti.
A közgyűlés és az elnökség határozatainak az alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel való közléséről gondoskodik.
A szükséges, a költségvetésben meghatározott kiadásokat utalványozza.
Sürgős esetekben az elnökségnek tett utólagos bejelentés mellett költségvetésen kívüli, de legfeljebb 100 ezer forintot meg nem haladó kiadást is utalványozhat. Az így végzett utalványozással sem léphető túl a költségvetés.
Jogában áll bármikor pénztár ellenőrzést végezni.
Az alelnök az elnök akadályoztatása esetén, annak teendőit tartozik ellátni elnöki jogkörrel.
A titkár gondoskodik az alapszabályban meghatározott célok és feladatok teljesüléséről.
Gazdasági titkár kezeli az egyesület pénztárát, bankszámláját. Teljesíti a kiadásokat és bevételeket, azokról pontos bizonylatokkal alátámasztott számadást vezet. Kifizetést csak előzetes, az elnök vagy alelnök utalványozása mellett végezhet. A rábízott pénzekért és egyéb értékekért teljes anyagi felelősséggel tartozik.
Az egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jog együttes aláírással következők szerint gyakorolható. Az aláírási jog gyakorlása funkciókhoz kötötten az alábbiak szerint történhet: elnök-alelnök, elnök-gazdasági titkár vagy elnök-titkár együttes aláírásával, vagy az elnök akadályoztatása esetén alelnök-gazdasági titkár, vagy alelnök-titkár együttes aláírásával.
Jegyző: vezeti a jegyzőkönyveket, vezeti a tagnyilvántartást, a közgyűlési és vezetőségi határozatokat. A gazdasági titkárral egyezteti a tagdíjfizetést, és ha kell, szükség szerint intézkedik.
IV.
Eseti Bizottságok
Bizonyos dolgok és esetek megvizsgálására eseti bizottság hozható létre.
Eseti bizottságot létrehozhat:
- közgyűlés
- elnökség.
Eseti bizottság három, vagy több páratlan számú főből áll. A vizsgálat eredményéről írásos jelentést tesz a létrehozónak.
- fejezet
Vegyes rendelkezések
Az egyesület megszűnése
Az egyesületet fel kell oszlatni:
- ha bevételeiből nem tudja magát fenntartani.
- ha a tagság száma tartósan hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.
- ha a Bíróság elrendeli.
Az egyesület megszűnése:
- Jogutódlással - ha az egyesület egy másik egyesülettel egyesül, összeolvad, beolvad (a Ptk: 3:83. §-a szerint Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet.)
2.) Ptk. 3:48. § Jogi személy jogutód nélküli megszűnése
(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
- a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
- b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
- c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
- d) az arra jogosult szerv megszünteti feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
3.) Ptk.3:84. § A jogutód nélküli megszűnés okai
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
- a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy
- b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt
Rendelkezés a fennmaradó vagyonról - Ptk. 3:85
Az egyesület megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégítésére kell fordítani. A hitelezők kielégítése után a megmaradt vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek jutatja a vagyont, ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
Záró rendelkezés
A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvéről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései, illetőleg a további hatályos rendelkezések az irányadók.
ZÁRADÉK
Az alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az alapszabály módosítások alapján annak hatályos tartalmának.
Kelt: Sárvár, 2021. november 2.
Makrai Attila
elnök
[1] A „felügyelőbizottság” szöveget beiktatta az Egyesület 2021. szeptember 4-i közgyűlése az 5/2021. (IX. 4.) számú határozatával.
[2] Az „ellenőrző bizottság” szöveg helyett a „felügyelőbizottság” szöveget beiktatta az Egyesület 2021. szeptember 4-i közgyűlése az 5/2021. (IX. 4.) számú határozatával.
[3] „az ellenőrző bizottság” szöveg helyett a „a felügyelőbizottság” szöveget beiktatta az Egyesület 2021. szeptember 4-i közgyűlése az 5/2021. (IX. 4.) számú határozatával.
[4] „az ellenőrző bizottság” szöveg helyett „a felügyelőbizottság” szöveget beiktatta az Egyesület 2021. szeptember 4-i közgyűlése az 5/2021. (IX. 4.) számú határozatával.
[5] Az „Ellenőrző bizottság”-ról szóló pontot újraszabályozta az Egyesület 2021. szeptember 4-i közgyűlése az 5/2021. (IX. 4.) számú határozatával.