Gyulai találkák
Mint minden évben, a Sárvár és Vidéke Méhész Egyesület képviseletében a Sárvári Apiarius Mézlovagrend két tagja részt vett a gyulai Méz és Mézeskalács Fesztiválon. Balatoni László, és Kelemen Balázs december 6. napján, Miklós napján indult el az ország keleti végébe, hogy az ország legnyugatibb részén született mézlovagrend is tiszteletét tegye az ország mézlovagjainak évadzáró nagy találkozóján.
A sárvári és vidékének méhészeinek körében „Tanár úr” ként tisztelt Balatoni László valóban tanúbizonyságát adott arról, hogy távol áll tőle az úri sofőrök rapszodikus vezetési stílusa, és valóban az úgynevezett professzionális gépkocsivezetők öreg doyenje is, nemcsak a méhészeké. A két mézlovag, pontosan, balesetmentesen ért céljához, megállók nélkül, de az az ötórai út nem volt unalmas, hisz László anekdotáit szívesen lehet hallgatni, és volt bőven az úton ebből.
A szállás ismételten a Hunguest hotelben jelölték ki, ahol már egy kedves ismerős, Orvos Mária ízléses, dekoratív, vendégcsalogató standja teremtette meg már a hotel aulájában a méz ünnepének hangulatát.
Miután a sárváriak elfoglalták a szállásukat, egy kis pihenő után indulniuk kellett a városházára, ahol előadásokat tartottak, a jelen, és jövő méhészeti képéről Magyarországon. A jelenlevőket a város alpolgármestere, és a megye Agrárkamarájának elnöke köszöntötte. Ezután, Páprádi Anna Bíborka Első Udvarhölgye tartott elgondolkodtató előadást azokról méhészekre leselkedő egészségügyi kockázatokról, amelyekkel, sajnos egyre több méhésztárs szembesül. A problémák, elsősorban a helytelen testtartásból, és a nagy tömegek rossz emelése következtében alakulhatnak ki. Beszélt az úgynevezett alagútszindrómáról is, ami egyre gyakoribb betegség a méhészek körében. Kezüket, mind pedig térdeiket indokolatlanul is erős erőkifejtésnek teszik ki, holott ezeket el lehetne kerülni a helyes testtartással, illetve gyakoribb pihentetéssel, ugyanis ahogy Bíborka hangsúlyozta, a legtöbb méhész a méheinek biztonságát többre tartja, mint saját egészségét, de egy megnyomorodott, illetve elhunyt méhészből sincs semmi haszna méhcsaládoknak, mi több csak kára, hisz a méhész gondoskodása nélkül elpusztulnak. Ezért hívta fel az Első Udvarhölgy a figyelmet, több figyelmet kell szentelnünk az egészségünkre, hogy minél tovább maradhassunk családunk, és szeretett jószágaink körében.
A méhészek gráciája után Huller Dániel a Nemzeti Program koordinátora lépett a pulpitushoz, és a 2020-2022 és magyar méhészeti programról tartott beszámolót. Elmondta, hogy emelkednek a támogatások, de megszűnnek a papíralapú kérelmek lehetősége, és a legtöbb támogatást kormányablakon keresztül lehet majd benyújtani.
Az előadások végén a városházától, egészen a gyulai várig fáklyás felvonulással hívták fel a figyelmet a lovagok a magyar nép pazar, de könnyel elvesző kincsére, a mézre. A gyulai borlovagrend ismét támogatásáról biztosította méhészeket, és a várban vendégül is látták őket.
Ám előtte, a vár udvarán a felsorakozott lovagrendeket név szerint köszöntötték a vendéglátó Göndöcs Benedek lovagrend vezetői. A Himnusz és a Székely himnusz elhangzása után, új lovagokat avattak fel, akik az újonnan alakult gödöllői Erzsébet királyné méz lovagrendet illetve a Göndöcs Benedek Méz lovagrendet erősítik tehetségükkel.
Az ünnepség után már az említett borlovagrend vendéglátását élvezhették a méhészek. Ezzel az első nap hivatalos programja lezárult. A vendégek éjfélig még élvezhették a gyulai fürdő jótékony hatásait, miközben egymás közt megbeszélték a múlt év problémáit, eredményeit. Mivel a sárváriak köztudomásul hívei a csapatépítő tréningeknek, ahol komoly szakmai illetve közösségi tapasztalatcsere folyik, ezért elfogadta a jászberényi mézlovagrend meghívását és részt vett a jászok szállásán rendezett interaktív továbbképzésen, ahol a Mikulás is megjelent. A Mikulás parti hajnali hat óráig elhúzódott, ez is bizonyította, hogy rengeteg megbeszélni valója volt a két lovagrend lovagjainak.
A délelőtt szabad programmal telt. A sárváriak találkoztak, és együtt töltötték a délelőtt egy részét dr. Gábor Erikával, aki társával, Józseffel a szegedi lovagrendet képviselték. A lovagok a vásárt járták körbe, ahol számos érdekességgel találkoztak, de a legszebb köztük a mézeskalács dekorációk voltak. Délután a lovagok megkoszorúzták Göndöcs Benedek szobrát, aki híres méhésze, és plébánosa volt a hajdani Gyulának. A koszorúzást követően az országos mézverseny eredményhirdetése következett, ahol két sárvári egyesületi tag, Balogh Ferenc, és Inokai András szép eredményt ért el. Ferenc gesztenyeméze ezüst, míg akác méze bronzminősítést kapott. András fahéjas virág mézét bronz, akác mézét ezüst, míg vegyes virág mézét arany minősítésre érdemesítették. Az eredményhirdetés után templomi misén vettek részt a lovagok, majd az ünnepségeket a gálavacsora zárta, ahol a mézkirálynő kellemes társasága emelte az est fényét. A bál hajnalig tartott. Másnap a lovagok útra keltek. Útjukat advent fényei kísérték.
Kelemen Balázs