Emlékezés

(ének a csitári hegyek dallamára)

Erdők mélyén, rétek szélén jó társaink pihennek.

Emlékekben köztünk élnek segítenek bennünket.

Szorgalmuk és kitartásuk örökségül hagyták ránk.

A föld mélyén nyugszanak már nem nyitják fel a kaptárt.

A földkerekség minden fája és az összes virága.

Méhészeknek ez volt mindig a legszentebb világa.

Büszkeséggel emlékezünk, emléketek őrizzük.

Köszönjük az útmutatást a jövőt így tervezzük.

Szabó Ervin