Melissa
Méhéknek lánya! Vesd rám szemed sugarát!
Fedelezd le lelkemnek viaszburkát!
Ne hagyj idekint fagyos téli éjjelen,
Hagyd, hogy forró tested felmelegítsen
Puha paplanod alatt, és add csókodat,
Mely, mint mézes falat, nyelvemre tapad.
Csald ki börtönéből szorongó lelkemet
Ahogy a virágillat, a méheket.
Nektárom minden kincse öledbe cseppen,
S kettőnkből egyet gyúr a teremtő Isten.
Repüljünk nászt, ha az is lesz létem vége,
Veled egy perc, a Mindenséget érte.
Kelemen Balázs