Emlékezés
(ének a csitári hegyek dallamára)
Erdők mélyén, rétek szélén jó társaink pihennek.
Emlékekben köztünk élnek segítenek bennünket.
Szorgalmuk és kitartásuk örökségül hagyták ránk.
A föld mélyén nyugszanak már nem nyitják fel a kaptárt.
A földkerekség minden fája és az összes virága.
Méhészeknek ez volt mindig a legszentebb világa.
Büszkeséggel emlékezünk, emléketek őrizzük.
Köszönjük az útmutatást a jövőt így tervezzük.
Szabó Ervin