Tanulás, meséken át

Azt mondják, ha a gyerekek világába helyezzük azt, amit meg szeretnénk tanítani nekik, akkor azt megszeretik, és meg is tanulják. a Sárvár és Vidéke Méhész Egyesület két tagja, Dolgos Anikó, és Kelemen Balázs 2017, július 5-én Takács Beatrix ismételt meghívására újra megjelentek a szombathelyi nyári napköziben, mint ahogy ezt már tavaly is tették, hogy a gyerekeknek előadást tartsanak, a méhek, és méhészek világáról. Az előadás úgy 9 óra körül kezdődött, és majdnem délig eltartott. Az előadás első részét Anikó tartotta, amit nemcsak az Egyesület képes kis oktatótábláival illusztrált, hanem maga által készített. úgymond textilkönyvön keresztül is szemléltette a gyerekeknek a méhek életét, a petétől. egészen az öreg, hordással foglalkozó egyedekig. A gyerekek, mint mindenütt, hamar átvették a kezdeményezést, és sokszor egymás szavába vágva igyekeztek élményeiket megosztani a vendégekkel. De ezek az élmények inkább szóltak a darazsakról, mint a méhekről, míg végül megkérdezték az előadók, hogy ők most darazsászok, vagy méhészek. A kérdés után ismét a méhek kaptak főszerepet, mert ugye a darázs nem készít olyan természetes finomságot, mint a méz, amelynek különböző fajtái már ott sorakoztak, kacér üvegekbe zárva, várva arra, hogy csábító cseppjeik hamarosan a gyerekek nyelvére cseppenjen. De előtte még végignézték diavetítés keretében, hogy hogyan járt pórul a telhetetlen méhecske, mert hallgatott a gonosz lódarázsra, és kapzsiságában elhagyta társait.

Dargay Attila remeke után természetesen indult a mézkóstolás, majd egy kis pihentető kergetőzés után az udvaron, Anikó segítségével a gyerekek méhlegelőt készítettek. Mikor végeztek, az udvaron aki fényképet akart  magáról csináltatni a fényképtáblánál az megtehette, majd Kelemen Balázs mutatta be a füstölő működését, és a kaptárszolga helyét a méhészek eszköztárában. Ezzel véget is ért a látogatás, amit mind a gyerekek, mind a vendégek egyaránt élveztek.

Kelemen Balázs